„Az egyetlen módja a közvetlen felelősségvállalásnak a kibocsátásainkért, ha lehetővé tesszük, hogy valahol máshol a világban azzal megegyező mennyiségű káros anyag ne kerüljön a légtérbe. Röviden, ellentételezzük azt.” Martin Wright, (Guardian Sustainable Business)

A karbonsemlegesség a fenntarthatóság megkerülhetetlen eleme, nem pedig jótétemény. Rampasek László

Legyen karbonsemleges!

Karbonkredit - M I N T A!

A karbonkredit egy tanúsítvány arról, hogy tulajdonosa jogosult 1 tonna kibocsátott CO2e semlegesítésére, s ezzel egyúttal közvetlenül támogatta azt a projektet, mely a karbonkreditet azáltal termelte meg, hogy 1 tonnával csökkentette a globális üvegházhatású gázok kibocsátását.

 

KARBONKREDIT IGAZOLÁS | KARBONSEMLEGES EREDET, VÉDJEGY

Igazolás a weboldal karbonsemlegességéhez felhasznált karbon ellentételezési egységre vonatkozóan
A karbonkredit az önkéntes karbonpiac (Voluntary Carbon Market) kibocsátási egysége. Az önkéntes karbonkreditek – a kötelező piaci kvótákkal ellentétben – tényleges kibocsátás-csökkentés révén jönnek létre: olyan minősített, megújuló energiát használó projektek által, amelyek korábban fosszilis energiaforrásokat használtak, vagy olyanok által, amelyek kifejezetten az úgynevezett tiszta energia előállítására jöttek létre, vagy erdővédelmi és erdőtelepítési projektek, illetve népességrobbanás megállításához kapcsolódó projektek is jogosultak kreditkibocsátásra az előírt kritériumok teljesítése esetén.

Definiciója szerint a karbonkredit egy szénhitel, egy általános kifejezés bármilyen cserélhető oklevélre vagy egy engedélyre, ami képviseli a jogot, arra vonatkozólag, hogy egy tonna széndioxid – vagy egy másik tömegű, üvegház gáz egy széndioxid-megfelelővel (tCO2e) ami egyenértékű egy tonna széndioxiddal – legyen kibocsátva.

Azért jöt létre a karbonkredit mert mostanra tény, hogy az ember a tevékenységével is hozzájárul a globális felmelegedéshez, a folyamatra gyorsítóan hat. Ez már most tapasztalhatóan több problémát is kivált, mert sajnos nem minden társadalom és ökoszisztéma tud ezekre a hatásokra kellő gyorsasággal reagálni. Ezért a klímakutatók az utóbbi évtizedekben folyamatosan jelentéseket adtak ki arról, hogy az emberi tevékenységek által légkörbe juttatott nagy mennyiségű üvegházhatású gázok milyen komoly problémát okoznak és okozhatnak a jövőben.

Karbonkredit MintaAz éghajlatváltozással szembeni küzdelem csak globális összefogással lehetséges és ez minden ember erkölcsi kötelessége is. Ezt az összefogást testesítette meg 1992-ben az ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezmény (UNFCCC), mely a kereteket adta meg a nemzeti összefogáshoz. Az egyezmény keretében a fejlett országok megállapodtak az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentéséről. Az egyezményben úgy határoztak, hogy 2000-re nem haladhatják meg az 1990-es szintet, valamint nyilvántartást vezetnek az üvegházhatású gázok kibocsátásáról. Ez azonban kevésnek bizonyult, így 1997-ben a Kiotói jegyzőkönyvel, ezt megerősítették és immár 38 ország vállalta, hogy 2012-ig 5,2%-kal csökkentik 1990-hez képest az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Azóta is számos egyezmény és célkitűzés született az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, és ezeknek következtében alakult ki a kötelező és az önkéntes karbonpiac. Ezeken kibocsátási egységekkel kereskednek, a kötelező karbonpiacon karbonkvótának, az ettől lényegesen eltérő önkéntes karbonpiacon karbonkreditnek nevezik ezeket az egységeket.

Az önkéntes karbonkreditek létrehozásánál különféle források jöhetnek szóba, amelyek segítségével a károsanyag-kibocsátás jelentősen csökken, vagy egyszerűen megszűnik. Ezek között említhetjük többek között a napenergiát, a szélturbinák vagy vízerőművek működtetését, de ide soroljuk az erdőmentésre vonatkozó projekteket is. A megújuló energiák alkalmazásával ugyanis csökken a fosszilisenergia-igény és ezáltal kevesebb üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. Az erdők fakivágástól való megmentése pedig a továbbiakban is megkötik a légkörben lévő szén-dioxidot.

A projekteknek szigorú feltételeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy karbonkrediteket bocsáthassanak ki. Ezek közül a legfontosabb az addicionalitás, vagyis az, hogy egy projekt csak akkor válhat jogosulttá karbonkreditek kibocsátására, ha a kreditek eladásából és felhasználásából származó bevételek nélkül nem tudna megvalósulni.

Karbonkredit MintaA karbonkrediteket az önkéntes piacokon használják fel. Ez egy állami szabályozástól független piac, itt valamilyen más motivációból vásárolnak kibocsátási egységeket a piaci szereplők, köztük magánszemélyek is. A legfőbb motivációs okok az erkölcsi és a társadalmi felelősségvállalás, illetve ennek a marketing értéke.

A piaci szereplők és magánszemélyek általában saját karbonlábnyomukat, vagy annak egy részét szokták semlegesíteni karbonkreditek megvásárlása által (carbon offset). Tehát a cég tevékenysége, egy ember életmódja vagy egy termék életciklusa nyomán közvetlenül és közvetetten légkörbe kerülő üvegházhatású gáz mennyiségét. Vállalatok és egyének esetében rendszerint 1 éves időszakra vonatkozóan számolnak karbonlábnyomot. Ez lényegében a közvetett és közvetlen energiafogyasztást foglalja magában, azaz a közlekedéstől, az áramfogyasztáson át a keletkező hulladékig számos dolgot tartalmaz. Bővebb információ: OurOffset.com >>

Mi a karbonkredit? - OurOffset - Go Green Live Green Work GreenMinél nagyobb a karbonlábnyom, annál nagyobb az éghajlatváltozásra mért negatív hatás. Ennek kompenzálásához több karbonkreditet kell megvásárolni. Mivel a karbonkreditek ára emelkedik, rendkívül fontos a karbonkibocsátás csökkentése illetve megszüntetése ahol lehetséges.

A magyarországi átlagos egyéni karbonlábnyom 4,2 tonna szén-dioxid egyenérték/fő (2015-ös világbanki adat).

Legyél karbonsemleges!

“Kutatás ebben a területben megmutatta, hogy a személyes szénkereskedelem egy haladó politikaeszköz lesz – újra oszt szét pénz a gazdagoktól a szegényekhez – ahogy a gazdagok a szegényeknél több energiát használnak, és annyira nagy lesz az igény, hogy karbonkrediteket vesznek majd tőlük. Ez a közvetlen szénadóval ellentétben, ami alatt minden jövedelemembert csökkent, sokkal igazságosabb!”

“A személyes szénkereskedelem-igény az igazságos útja, hogy egy nemzetgazdaság a megbeszélt szénköltségvetésén belül él és biztosíthatnának tisztességes hozzáférést az üzemanyaghoz és energiához.” (Rampasek László)

 

 

Globális felmelegedés - OurOffsetA globális felmelegedés a Föld légkörében és az óceánokban bekövetkező átlaghőmérséklet növekedést jelenti. A legtöbb hőmérséklet emelkedést a 20. század közepén az üvegházhatású gázok növekvő kibocsátása okozta, olyan tevékenységek hatására, mint a fosszilis tüzelőanyagok égetése és az erdőírtás.

A Föld felszíne sokkal gyorsabban melegszik, mint bármikor az elmúlt évszázadokban. Nem fér kétség hozzá, hogy ezért az emberi tevékenység a felelős.

A globális felszíni hőmérséklet tovább nő a 21. században. Ez hőmérséklet növekedés a tengerszint emelkedéséhez, a csapadék mennyiségének és térbeli eloszlásának változásához, valamint a szubtrópusi sivatagok terjeszkedéséhez vezet. A felmelegedés a sarkvidéken a legerősebb, ahol gleccserek olvadását okozza.

Számíthatunk még szélsőségesebb időjárási viszonyok kialakulására, további fajok kipusztulására, a mezőgazdaság termelőképességének változására. A felmelegedés és annak hatásai régiónként változnak a világon. Sok vita folyik a globális felmelegedésről és arról, hogy milyen válaszlépéseket kell tenni. A globális felmelegedéssel kapcsolatos alapvető következtetéseket azonban több mint 40 tudományos társaság és akadémia is támogatja, beleértve a nemzeti tudományos akadémiákat a jelentős ipari országokban A legtöbb nezmet által aláírt Kiotói Jegyzőkönyvben az országok vállalták, hogy üvegházgáz-kibocsátásaikat csökkentik.

Egyre növekedő érdeklődést tanúsítanak a kormányok a megújuló energiatartalékok, az üvegházgázok csökkentését és a globális felmelegedés megfékezésének programjai iránt. Az óceán és szél és a napenergia felhasználása széles körben ajánlott energia szükségleteink jelentős százalékának betöltésére.

Titkos kertet, virágzó fitoplanktonok kiterjedt telepét fedezték fel a Jeges-tenger jege alatt amerikai és kanadai kutatók.

A fitoplankton olyan kis egysejtűek összessége, amelyek az óceánok vizeiben élnek; legtöbbjük egyszerűen az áramlatokkal sodródik. A fotoszintézis során napfényt, szén-dioxidot és vizet használnak a szerves anyag előállításához. Majdnem annyi szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, mint a szárazföldi növények, ezáltal igen nagy szerepet játszanak az éghajlat szabályozásában.

A kutatók a NASA által indított ICESCAPE expedícióban vettek részt, amelynek keretében 2010 és 2011 nyarán Alaszka északi és nyugati partjainál vizsgálták az éghajlatváltozásnak az északi-sarki ökorendszerekre gyakorolt hatását. Így fedezték fel a tenger jégpáncélja alatt a virágzó fitoplanktontelepet, amelynek kiterjedése elérte a 100 kilométert.

Ilyen még nem volt
A plankton virágzását az északi-sarki vizeken korábban csak késő nyáron figyelték meg, amikor a folyamat napfény hatására végbement a nyílt vizeken. A jég alatti kert viszont sokkal kiterjedtebbnek bizonyult, mint a szomszédos nyílt vizeken virágzó fitoplanktontelepek. „Harminc éve folytatok kutatásokat, és korábbi tapasztalataim alapján azt mondanám, hogy ilyesmi lehetetlen, hiszen eddig azt feltételeztük, hogy a napsugarak alig jutnak át a jégpáncélon” – jegyezte meg Kevin Arrigo biológus, a Stanford Egyetem oceanográfusa.

Az éghajlatváltozás azonban megváltoztatta az északi-sarki jég természetét. Sok helyen eltűnt az éveken át hizlalt jégpáncél, amely csak a szűrt napfényt engedte át. A telente képződő friss jég viszont vékonyabb és átlátszó, vagyis több napfényt ereszt át. Ráadásul a melegebb levegő hatására megolvad a felszíne, és a sötétebb foltok összegyűjtik, elnyelik a fényt.
A kutatók tapasztalatai szerint a fénynek több mint a fele átjut a jégen.

Amikor a jégtörő hajó felhasította a helyenként egy méter vastag jeget, és a kutatók víz alatti kamerákkal bekukkantottak a mélybe, a fitoplanktonok hihetetlen virágzását észlelték. A fény és a Bering-szoros felől érkező, szerves anyagokban gazdag áramlat hatására a mikroorganizmusok akár 50 méter mélyben is virágoztak.

Al Gore

Izgatott voltam hogy végre részese lehetek az „Álom” témának, aztán rájöttem, hogy a „Rémálom” részleget vezetem. /Al Gore/

Leonardo DiCaprio

“… 21 év vitái és konferenciái után, most már nem lehet több mellébeszélés, kifogás, 10 éves terv. Nem hagyhatjuk, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat kitermelő vállalatok manipulálják a jövőt formáló tudományt és politikát. Rajtunk a világ szeme. Most dől el, hogy áldani vagy átkozni fognak minket a jövő nemzedékei. Önök a Föld utolsó reménye. Kérjük Önöket, hogy védjék meg a bolygónkat, különben mi is és a többi élőlény is odavész.”
(Leonardo DiCaprio felszólalása (részlet) New Yorkban a Párizsi Éghajlatváltozási Keretegyezmény aláírási ceremónia utolsó felszólalójaként)

Dambisa Moyo

Nem tudunk megoldást találni a világgazdasági növekedés kihívásaira, ha dogmatikusak, ideológiailag részrehajlók maradunk. A fenntartható, hosszú távú gazdasági növekedés megteremtéséhez, a folyamatosan jelentkező kihívások, társadalmi bajok megoldásához széles látókörűen kell gondolkodnunk a lehetséges módszerekről.

Audrey Choi

A fenntartható fejlődésnél az a jó hír, hogy nincs szükség hozzá varázsigére, nem igényel semmilyen befektetési titkot és nem csak az elitnek elérhető.

Lester Brown – Mobilizing to Save Civilization
Matt Damon narrációjával Magyar felirattal!

Megdöbbentő és egyben elgondolkoztató tények összegzésén alapuló Film. Vedd fel velünk a kapcsolatot és tudd meg, miért gondolkoznak sokan másképpen a jövővel kapcsolatban. A film megtekintését követően rajzolódni fog egy világ számodra is, mely alapján a döntéseidet másképpen fogod meghozni a jövőben.

MIDWAY – Plastic Beach


3200 km re bármelyik parttól és civilizációtól.

Új figyelmeztetés érkezett – példátlan pusztulás jöhet

Az erdő- és halállomány csökkenése, a fokozódó édesvíz-felhasználás és a klímaváltozás elleni intézkedések hiánya miatt az emberiség jelenlegi útja fönntarthatatlannak tűnik – figyelmeztetett az ENSZ. Egy másik, a témában publikált tanulmány szerint a nyugati világ felemelkedése párhuzamosan zajlott a szegény nyersanyag-exportáló országok biológiai sokféleségének hanyatlásával.

Visszafordíthatatlan változás felé tart a földi élet – állítja az ENSZ ötödik globális környezetvédelmi kitekintése (GEO/Global Environmental Outlook). Az ENSZ környezetvédelmi programja, az Unep azonnali lépéseket sürget, és arra sarkallja a döntéshozókat, hogy jelöljenek ki szigorú célokat a június 20-22-i Rio+20 csúcson. A találkozóra 20 évvel a riói Föld Csúcsot (Környezet és Fejlődés Konferenciája), és 40 évvel a legelső környezetvédelmi tematikájú ENSZ-találkozó (Stockholm) után kerül sor.

Gazdasági érdek is

Noha a jelentés szerint bizonyos kérdésekben specifikus megállapodásokkal sikerült kedvező változásokat elérni, a csúcsot megelőző tárgyalások inkább a problémákról szóltak. Az államok olyan konkrét kérdésekben nem voltak képesek dűlőre jutni, mint például a tengeri halászat szigorúbb szabályozása, vagy hogy rákényszerítsék a vállalatokat ökológiai lábnyomuk mérésére. Márpedig sürgős és döntő hatású átmenetre lenne szükség az alacsony karbonintenzitású, az erőforrásokat hatékonyan használó, munkahelyteremtő zöld gazdaság felé – idézte az Unep vezetőjét, Achim Steinert a BBC. Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik és nem változtatunk rajta, úgy a kormányok példátlan, eddig nem tapasztalt mértékű pusztulással és környezeti leépüléssel lesznek kénytelenek megküzdeni – fogalmazott. Mindez egyébként gazdasági érdek is, az Unep szerint a légszennyezés és a klímaváltozás a globális gazdaságra is plusz költségeket ró.

Az összkép tehát a több mint 700, a környezeti pusztulás és szegénység elleni küzdelem céljára megalkotott nemzetközi egyezmény dacára nem éppen szívderítő. A jelentés egyebek mellett megállapítja: a légszennyezés világszerte évente hatmillió idő előtti halálesetet okozhat; az üvegházgáz-kibocsátás jelenlegi trendje alapján pedig az évszázad végére mintegy 3 Celsius fokkal emelkedhet meg az átlagos hőmérséklet a Földön.

Az ötévente kiadott globális értékelés, a GEO 90 fontos környezetvédelmi téma területén elért haladást is értékeli. A jelentés szerint ebből mindössze négy témában – az üzemanyagok ólommentesítése, az ózonréteg pusztulásának megállítása, a tiszta vízhez való hozzáférhetőség javítása, valamint a tengeri szennyezések kutatásának terén sikerült jelentősebb előrelépést elérni. További 40 területen ugyancsak volt némi előrelépés, ezek között például az erdőirtások lassítása, vagy védett szárazföldi élőhelyek létrehozása említhető. Kis, vagy semmilyen fejlődést nem lehetett tapasztalni viszont 24 fontos kérdésben, mint például a klímaváltozás elleni küzdelemben. Egyértelműen romlott a helyzet nyolc területen, például a korallzátonyok állapota. A többi ponton a kevés rendelkezésre álló adat miatt nem volt mód egyértelmű konklúzió megállapítására.

Növekvő jólét – pusztuló természet

A Nature magazin ugyancsak a napokban tett közzé egy hasonló témájú tanulmányt, amely szerint a bioszféra gyors, valószínűleg visszafordíthatatlan változást él meg. A többnyire ausztrál tudósokból álló csapat megállapította, hogy a szárazföld felszínének több mint 40 százalékát emberi szükségletek kielégítésére használják, és miután 2050-re az emberiség várhatóan további 2 milliárd fővel bővül, az arány 50 százalék fölé emelkedhet. Az erőforrás-intenzív élelmiszerek, így például a marhahús iránti kereslet bővülése alapján ez valamikor 2025 körül következhet be; márpedig ha el akarjuk kerülni a legrosszabbat, akkor az 50 százalékos határérték alatt kellene maradnunk – fogalmazott Anthony Barnofsky (Berkeley) kutatásvezető.

A kutatás szerint az állatfajokat fenyegető tényezőkért jórészt a gazdag országok keresletét kielégítő világkereskedelem a felelős. Az ellátási láncok jobb menedzselésével, vagy például a termékek címkézésével a trend megállítható lenne, és alkalmanként az olyan eszközök is eredményre vezethetnek, mint az 1970-es években a delfinek védelme érdekében folytatott kampány, amely képes volt rávenni a nyugati fogyasztókat arra, hogy bojkottálják az ezen szempontot negligáló tonhalhalászokat. A tudósok szerint a kormányoknak kereskedelmi szankciókat kell bevezetniük az ügy érdekében, és a jelenleginél sokkal szigorúbban szabályozni a biodiverzitást veszélyeztető kereskedelmi tevékenységet. Vannak persze kedvező fejlemények is, mint például a Nestlé döntése, amellyel az élelmiszer-ipari óriás a környezetvédelmi szempontokat erőteljesebben figyelembe vevő szerződésekre törekszik partnereivel, például az őserdők garantált védelmét szabja feltételül pálmaolaj-szállítóinak.

Pusztító export

A tanulmány a veszélyeztetett állatfajok és a globális áruforgalom összefüggéseit vizsgálva arra a megállapításra jut, hogy a biodiverzitás pusztulásának egyik fő okozója a szegényebb, többnyire fejlődőnek nevezett országok felől a gazdag államok felé tartó áruforgalom. A korábbi tanulmányok már rávilágítottak arra, hogy az olyan árucikkek iránti kereslet, mint a brazil marhahús, az indonéz pálmaolaj, vagy a mexikói kávétermelés és vietnami halászat károsította a természetet. A Nature hasábjain közölt tanulmány azonban első ízben tesz kísérletet a kereskedelem biológiai sokféleségre gyakorolt globális hatásának dokumentálására. A tanulmány a maláj gumiexport, a Fülöp-szigeteki és thaiföldi halászat, a kolumbiai banán- és dohánytermesztés, vagy éppen a ghánai bányaipar hatásait is vizsgálja.

Az Egyesült Államok, Japán és Nyugat-Európa felemelkedése a tanulmány szerint párhuzamosan zajlott a fő nyersanyag-exportáló országok biológiai sokféleségének hanyatlásával. A fő természetkárosító importot folytató ország a tanulmány szerint az USA, Japán, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia; míg a vadvilág Indonéziában, Madagaszkáron, Pápua Új-Guineában, a Fülöp-szigeteken és Srí-Lankán károsodott leginkább.

Forrás: napi.hu (2012.06.10.)

EnglishHungaryRomaniaRussiaGermanKazakhstan