OurOffset Nonprofit LLC.

Karbonkompenzáció – 100%-ban átlátható, 100%-ban mérhető és 100%-ban hiteles.

“A klímasemlegesség az ökológiai fenntarthatóság megkerülhetetlen eleme.” – (Rampasek, László A.)

Tudományalapú technológiai megoldások. Nyilvánosan követhető karbonkreditek – globálisan átláthatóan.

Infó

A PAS 2060, az azt felváltó ISO 14068-1:2023, valamint az SBTi mind tudományos alapú klímastratégiákat hirdetnek, ugyanakkor eltérő megközelítést képviselnek a kibocsátáscsökkentési pályák meghatározásával kapcsolatban.

Míg a PAS 2060 és az ISO 14068-1 valóban tudományos alapon nyugvó keretrendszerek, az SBTi megközelítése megkérdőjelezhető, mivel figyelmen kívül hagyja a legfontosabb piaci hajtóerőt — a karbonkompenzáció mechanizmusát —, amely pénzügyi forrásokat irányít a vállalatoktól a megújuló, tiszta és fenntartható technológiák és módszertanok felé. Ez által az SBTi inkább csak álcázza a tudományos megalapozottságot, mintsem valóban azt képviselné.

Az SBTi mind tudományos alapú klímastratégia?

Az ISO 14068-1:2023 a PAS 2060 szabvány (BSI:2010, majd frissítve 2014-ben) nemzetköziesített és továbbfejlesztett változata, mellyekkel az OurOffset is dolgozik.

Időrend:

  • PAS 2060
    • A British Standards Institution (BSI) dolgozta ki, és 2010-ben adták ki.
    • Ez volt az első olyan szabvány, amely egyértelmű követelményrendszert adott a „karbonsemlegesség” igazolására.
    • 2014-ben frissítették, széles körben alkalmazták cégek (pl. energia-, élelmiszer-, szolgáltatóipar).
  • SBTi
    • 2015-ben indult globális kezdeményezésként.
    • 2021-ben jelent meg az első hivatalos Net-Zero Standard, ami kifejezetten a 1,5 °C pályához illeszkedő vállalati célkitűzéseket szabályozza.
  • ISO 14068-1:2023
    • A PAS 2060 alapjain készült, de nem egyszerű átvétel, hanem modernizált, nemzetközi ISO-szabvány lett belőle.
    • 2023 novemberében publikálták, és 2025-től globálisan váltja fel a PAS 2060-at. iso.org, ccdp-me.com

PAS 2060 – Az azonnali karbonsemlegesítés szabványa

A PAS 2060 a British Standards Institution (BSI) által létrehozott szabvány, amely a karbonsemlegesség igazolására szolgál.
Alapelve: Mérni – Csökkenteni – Ellensúlyozni (offset).

Kötelező elemei:

  1. Kiinduló lábnyom meghatározása (szabványos LCA módszertan alapján).
  2. Csökkentési terv készítése – a szervezetnek dokumentált programot kell vállalnia a kibocsátások mérséklésére.
  3. Offset alkalmazása a maradék karbonlábnyom kiegyenlítésére – minden évben a fennmaradó kibocsátást hitelesített karbonkreditekkel kell semlegesíteni.
  4. Átláthatóság – nyilvános „Declaration of Achievement” és „Qualifying Explanatory Statement”.

Azonnaliság

  • Már az első évben elérhető a karbonsemlegesség, még akkor is, ha a csökkentési program csak elindult.
  • Ez biztosítja, hogy azonnal áramoljon forrás az éghajlatvédelmi projektekbe (megújulók, energiahatékonyság, természetalapú megoldások).
  • Így a PAS 2060 nem halogat, hanem azonnali globális hatást vált ki.

ISO 14068-1:2023 struktúrált módszertan

  • Az ISO 14068-1 (Climate change management — Transition to net zero — Part 1: Carbon neutrality) egy 2023 novemberében kiadott nemzetközi szabvány, amely a karbonsemlegesség eléréséhez ad struktúrált, hitelesített módszertant: mérés, célkitűzés, csökkentés, eltávolítás, majd rezerválás (offset) hierarchiát követve. netzeronow.org
  • Megköveteli, hogy a vállalatok hosszútávú karbonsemlegességi útvonalat dolgozzanak ki, amely tartalmaz rövid és hosszú távú célokat, valamint egy olyan időpontot, amikortól már csak maradék (residuális) GHG-kibocsátás mutatható k — ezt követően alkalmazhatóak csak magas integritású karbonkreditek. sbs.eco
  • Az ISO 14068-1 integrált módon épül az ISO 14064-1 (szervezeti GHG-kvantifikáció) és ISO 14067 (termék karbonlábnyom) szabványokra, valamint támogatja a tudományosan alátámasztott célokat.

ISO 14068-1:2023 – PAS 2060 utódja, még átgondoltabb rendszer

    • Az új szabvány háromlépcsős hierarchiát követ:
      Reduce → Remove → Offset – először a kibocsátást csökkenteni, utána növelni a szén-dioxid-megkötést, és csak végső lépésként offsetet alkalmazni.
    • Részletesebb, átlátható és tudományos alapú csökkentési pályát követel meg: legkisebb és hosszú távú célokat, folyamatos fejlődési tervet, nyilvános dokumentációt és független auditálást.
    • Az offset-ek csak a csökkentés azaz a kibocsátás elkerülése után alkalmazhatók, és szigorú feltételekhez vannak kötve pl. realitás, additionality, permanencia, független tanúsítás, vintage, duplaszámlázás elkerülése. A szabvány szerint “bármilyen típusú karbonkredit (beleértve az elkerülési krediteket, csökkentési krediteket és eltávolítási krediteket) használható a karbonlábnyom kompenzálására. www.gut-cert.de

Az offset tudományos mivolta

Az offset nem kibúvó, hanem más helyszínen végzett kibocsátáscsökkentés vagy szén-dioxid-megkötés, amely:

  • Additionality elvre épül: a projekt a kreditbevétel nélkül nem valósult volna meg.
  • Globálisan a CO₂ egyensúlyozása működik – mindegy, hogy a tonna CO₂-t Londonban vagy Kenyában spóroljuk meg, a klíma szempontjából a hatás ugyanaz.
  • Tudományos modellek (pl. IPCC, IEA) is elismerik a „mitigation outside the value chain” eszközeit, különösen a gyors átállás érdekében.

Offset ≠ kibúvó

  • Amikor egy cég offsetál, az nem semmittevés, hanem egyfajta kibocsátáscsökkentés kiszervezése:
    • a cég kifizeti a pénzt,
    • más helyszínen, más technológiával valósul meg a csökkentés vagy a megkötés,
    • de globálisan ugyanúgy kevesebb CO₂ kerül a légkörbe.
  • Ez ugyanúgy hozzájárul a klímacélhoz, mint a saját csökkentés → csak nem a cég határain belül történik.

Multiplikátor hatás

  • Az offset-piac új éghajlatvédelmi projekteket generál: megújulók, erdőmegőrzés, energiahatékony technológiák → ezek gyorsítják a globális átállást.
  • Ha a cégek tömegesen offsetálnak, a kereslet új kínálatot hoz létre → így jönnek létre a projektek, amik egyébként sosem valósulnának meg (ez az additionality elv).
  • Emiatt az offset pozitív spillover: a pénz „átgyűrűzik” a globális energiarendszerbe és természetvédelembe.

Fontos megjegyzés az offset és belső dekarbonizáció kapcsolatáról

Az ISO 14068-1:2023 hierarchikus megközelítése (Reduce → Remove → Offset) nem jelent ellentétet a belső dekarbonizáció és az offsetálás között, hanem éppen szinergiát teremt közöttük. Az offset nem a belső csökkentés helyettesítője, hanem annak kiegészítője: a vállalat először saját kibocsátásait csökkenti, majd a maradék emissziót offsetálja.

Ez a modell kettős előnyt biztosít: egyrészt közvetlen dekarbonizációt a vállalati szinten, másrészt az offset vásárlások révén globális zöld projektek finanszírozását (megújuló energia, erdővédelem, energiahatékonyság). Ezek a projektek javítják a globális energia-mixet és a beszállítói láncokat, ami visszacsatolás révén automatikusan csökkenti más vállalatok – köztük az eredeti offsetáló cég – jövőbeli karbonlábnyomát.

Így az offset nem függőséget, hanem egy önmegerősítő pozitív ciklust hoz létre, amelyben a belső dekarbonizáció és a globális projektfinanszírozás kölcsönösen támogatják egymást.

Mi történik ettől a cégek szintjén?

  • Ha egy cég karbonsemlegességet vállal:
    1. Csökkentenie kell (energiahatékonyság, anyagtakarékosság, körkörösség).
    2. Offseteket kell vásárolnia → így pénzt pumpál a globális klímaprojektekbe.
    3. Ezek a projektek (pl. megújuló áram Indiában, családtervezés lehetőségének biztosítása Afrikában, erdővédelem Brazíliában) → csökkentik a globális kibocsátásokat.
  • Ha sok cég csinálja, akkor a globális kínálat-oldali átalakulást is gyorsítja → és végső soron az ő saját jövőbeli karbonlábnyomuk is automatikusan csökken, mert a villamos energia mix, a beszállítói lánc, a közlekedés is zöldül.

Szemben az SBTi-vel

  • Az SBTi tiltja az offsetek beszámítását → emiatt a vállalat csak a saját kibocsátásaira koncentrál.
  • Ez jó a belső dekarbonizációra, de nem finanszírozza közvetlenül a globális átállást.
  • Az SBTi inkább hosszabb távra tolja a „maradék offset” kérdését (2050 környékére), addig pedig nem ösztönzi a karbonkreditek piacát.

Fontos: Az offsettel a cégek azonnal finanszírozzák a zöld átmenetet, amiből közvetetten ők maguk is profitálnak (pl. tisztább villamosenergia-mix → kisebb saját karbonlábnyom). Ez egy pragmatikus eszköz az azonnali cselekvésre ösztönzéshez, nem kibúvó.

SBTi – A halasztott offset keretrendszere

Az SBTi (Science Based Targets initiative) célja, hogy a cégek kibocsátáscsökkentési céljai összhangban legyenek a klímatudománnyal.

Jellemzői:

  • Near-term targets (5–10 év): kötelező csökkentés, offset tilalom.
  • Net-zero targets (2050): a teljes kibocsátás 90–95%-át csökkenteni kell, csak a maradék 5–10% offsetálható. Reuters
  • Beyond Value Chain Mitigation (BVCM): opcionális ajánlás offset-projektek támogatására, de nem számít bele a célok teljesítésébe.

Kritikák:

  1. Elodázás: a tényleges „net-zero” csak 2050-re tolódik az SBTi-nél, miközben az 1,5 °C-ot már átléptük.
  2. Offsetellenesség: az azonnali projektek finanszírozását nem ismeri el hivatalos teljesítésként.
  3. Tudományosnak álcázás: formálisan a 1,5 °C pályához kötődik, de ez a cél már irreális, így a rendszer egy „kényelmes illúziót” teremt a cégeknek.
  4. Piaci hatás hiánya: az offsetpiacot gyengíti, így lassítja a globális átállás finanszírozását.

A PAS 2060 és utódja az ISO 14068-1:2023 valós, tudományosan alátámasztott keretrendszer, amely kombinálja a csökkentést és az offsetet, és azonnali globális klímahatást biztosít.

Az SBTi erősíti a belső dekarbonizációt, de közben blokkolja az offsetek elismerését, és ezzel időt nyújt a vállalatoknak, miközben a bolygó időablaka szűkül.

A tudomány mai állása alapján nem engedhetjük meg magunknak a 2050-re tolt net-zero illúziót – az azonnali cselekvés, amit a PAS 2060 és az ISO 14068-1:2023 képvisel, globálisan sokkal gyorsabb hatású.

Zárógondolat

Az SBTi előnyei messze nem haladják meg azokat a károkat, amelyeket az offsetek késleltetésével idéz elő. A globális felmelegedés üteme gyorsul, és több kulcsfontosságú folyamat elérte vagy megközelítette a kritikus billenőpontokat:

  • Atlanti Meridionális Áramlási Rendszer (AMOC) lassulása – már most instabilitás jeleit mutatja, összeomlása drámai klímaváltozást hozna Európában és világszerte.
  • Permafroszt és metánszivárgások – a sarkvidékek gyors felmelegedése hatalmas mennyiségű metán felszabadulásával fenyeget, amely 80-szor erősebb üvegházhatású, mint a CO₂.
  • Sarki jég olvadása – az Északi-sark és a grönlandi jégtakaró visszahúzódása a tengerszint-emelkedést felgyorsítja, és csökkenti a Föld fényvisszaverő képességét (albedo-hatás).
  • Amazonas esőerdő szavannásodása – a folyamatos erdőirtás és szárazság miatt az „oxigéntermelő” és szénelnyelő rendszer összeomlása közelít.
  • Óceánok savasodása és oxigénvesztése – a tengeri ökoszisztémák, halállományok és korallzátonyok drámai pusztulását idézi elő.
  • Globális vízválság – a gleccserek olvadása és a csapadékeloszlás változása több milliárd ember ivóvízellátását veszélyezteti.

Azonnal megoldandó éghajlatvédelmi kötelezettségek:

  1. Metánkibocsátások radikális csökkentése az energiaszektorban, hulladékkezelésben és mezőgazdaságban.
  2. Azonnali erdőirtás-stop és globális erdővédelem, valamint nagyarányú újraerdősítés.
  3. Megújuló energiára való átállás gyorsítása, a fosszilis tüzelőanyagok szubvencióinak megszüntetése.
  4. Szén-dioxid-ár bevezetése és kiterjesztése globálisan, hogy minden tonna kibocsátásnak ára legyen.
  5. Természetalapú megoldások támogatása (mangrove, mocsarak, talajmegőrzés), amelyek rövid távon nagy mennyiségű CO₂-t kötnek meg.
  6. Karbonsemlegességi vállalások azonnali offsettel – a cégek ne várjanak 2050-ig, hanem most generáljanak forrást klímavédelmi projektekre.
  7. Technológiai innovációk támogatása: ipari CCS (Carbon Capture and Storage), zöld hidrogén, körforgásos gazdaság fejlesztése.

Az időablak gyorsan bezárul, amely még lehetőséget adna a hatékony cselekvésre. A tudomány világosan mutatja: a kibocsátáscsökkentést és az offsetet egyszerre, azonnal kell alkalmazni. Az SBTi által kínált „halasztott net-zero” modell – bármennyire is tudományos nyelvezettel van alátámasztva – a késlekedés kockázatát növeli, miközben az ISO 14068-1 és a PAS 2060 rendszerei biztosítják az azonnali hatást.


ISO 14068-1 előnyei:

1. DFGE Institute (2024): Az ISO 14068-1 “a növekvő számú vállalat üvegházhatású gáz semlegességi igényeire válaszol, kiemelve a következetes keretrendszer szükségességét, amely minimalizálja a kétértelműséget” Carbon offsets and credits – Wikipedia Forrás: https://dfge.de/the-new-iso-standard-14068-1-carbon-neutrality/
2. ECA Business Energy (2024): Az ISO 14068-1:2023 “nagyobb hangsúlyt fektet a 3. körbe tartozó elszámoltathatóságra és a csökkentésekre/eltávolításokra az offsetekkel szemben a szervezeti karbonsemlegesség bizonyításában” ISO 14068-1:2023 – Climate change management — Part 1: Carbon neutrality Forrás: https://ecabusinessenergy.com/services/iso-14068-1/
3. Climate Impact Partners: “Az ISO karbonsemlegességi szabványa a karbonlábnyom kvantifikálására, csökkentésére és offsetálására fókuszál, prioritást adva a közvetlen és közvetett üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentéseknek és az eltávolítás fokozásának az offsetálással szemben” ISO 14068-1 – Carbon Neutrality Verification | BSI Forrás: https://www.climateimpact.com/business-solutions/climate-claims/iso-carbon-neutrality/

SBTi kritikák:

1. Carbon Market Watch (2024): “Ez a döntés szembeszáll mind a jó kormányzással, mind a tudománnyal. Ha nem vonják vissza, megfosztja az SBTi-t ‘tudományos alapú’ természetétől és visszalépést jelent a globális önkéntes klímakezdeményezések számára” Helping You Prepare for the New BS ISO 14068 Standard | Crown Oil Sustainability Forrás: https://carbonmarketwatch.org/2024/04/10/science-based-targets-initiative-sbti-board-of-trustees-decision-on-offsetting-undermines-science-and-endangers-the-climate/
2. Earth.Org (2025): “A vállalatok csendben visszalépnek SBTi kötelezettségeiktől, alapvető kérdést vetve fel: alkalmas-e még a nettó nulla modell a célra?” ISO Carbon Neutrality | Climate Impact Partners Forrás: https://earth.org/the-sbti-is-no-longer-fit-for-purpose/
3. Carbone4 Tanácsadó: “Az offsetálás fizikai szempontú zsákutcája széles körű konszenzushoz vezetett a széntanúsítási szervek között, hogy kizárják a karbonkreditek és a vállalati karbonlábnyom közötti bármilyen helyettesíthetőséget” Understanding ISO 14068: A Sustainable Future with Carbon Neutrality Forrás: https://www.carbone4.com/en/article-sbti-greenwashing-english
4. NewClimate Institute: Az SBTi “intenzív vitába keveredett a vállalati klímacélok offsetálásának potenciális szerepéről, indokolatlan befolyás és összeférhetetlenség jelentéseinek közepette” ISO 14068-1:2023 Forrás: https://newclimate.org/news/sbtis-plans-for-its-net-zero-standard-revision-may-offer-a-promising-way-past-the-disruptive
Ezek a források alátámasztják az anyag állításait az ISO 14068-1 tudományos megalapozottságáról és az SBTi problémás megközelítéséről.

Szerző: Rampasek László A.

Letöltés: PAS 2060, ISO 14068-1:2023 és SBTi — White Paper

EnglishHungaryRomaniaSpain