Pánikba esett lovak, amikor futótűz közeledett az ausztráliai Canberra közelében 2020 februárjában.
Fotó: Getty Images
A klímavészhelyzet kihirdetése és néhány ígéretes fejlemény ellenére a cselekvés iránti igény még sürgetőbbé vált!
„A tudósok figyelmeztetése a klímaveszélyről” egyéves évfordulója. Miközben a klíma gyorsabban változik, mint azt a legtöbb tudós várta, és sokuk aggódik. A klímaváltozás káros hatásai sokkal súlyosabbak, mint várták, és már a bioszférát és az emberiséget is fenyegetik.
A tudósok arra jutottak, hogy a klímakatasztrófa a Föld jelentős részét lakhatatlanná teheti, a magas kibocsátások, a pozitív visszacsatolások és a közelgő klimatikus fordulópontok okán.
Noha a COVID-19 világjárvánnyal összefüggő lezárások 2020-ban 7 százalékos CO2 kibocsátás-csökkenést eredményeztek, nem valószínű, hogy tartós lesz, mivel nem volt jelentős változás az energiatermelés terén.
Aggasztó, hogy egy nagyobb iparosodott ország sem tesz eleget a Párizsi Klímaegyezmény szerinti 1,5°C-os követelményeknek. Ehelyett számos fejlett ország viselkedése (beleértve az USA-t), a több, mint 3°C-os hőmérséklet-emelkedés irányába mutat (ami katasztrofális lenne).
A mai napig 33 ország 1859 joghatósága adott ki klímaveszélyhelyzet nyilatkozatokat, amelyek több mint 820 millió emberre vonatkoznak.
2020 januárjában elmondhatatlan emberi szenvedésre figyelmeztettünk a World Scientists ’Warning of Climate Emergency címet viselő jelentésben, amelyen 153 országból több mint 11 000 tudós írta alá a megjelenés pillanatában. Világtudósok Szövetségeként továbbra is gyűjtjük a tudósok aláírásait, jelenleg több mint 13 700 aláíróval. Cikkünkben olyan grafikonokat mutattunk be, amelyek a nagyon aggasztó éghajlatváltozási trendek létfontosságú jeleit mutatják be, az emberiség kevés előrelépéssel. Ezen tendenciák és a tudósok erkölcsi kötelessége alapján
„egyértelműen figyelmeztetni kell az emberiséget minden katasztrofális fenyegetésre”
és
„elmondani úgy, ahogy van”
klímavészhelyzetet hirdettünk és politikai javaslatokat teszünk. Hat átalakító változásra szólítottunk fel, hat lépésre, beleértve az energiát, a rövid életű légszennyező anyagokat, a természetet, az ételt, a gazdaságot, és a népességet. A gondolatvezetők rövid videóbeszélgetése már elérhető a hat lépésről.
2021-ben széleskörű mobilizációra lesz szükség ahhoz, hogy megfelelő választ adjunk a klímaválságra, beleértve azt, hogy többet érjünk el a klímaváltozás enyhítésének hat területén.
1. Energia. A fosszilis tüzelőanyagok kiiktatása a fő prioritás. Ezt el lehet érni egy többrétű stratégiával, mint a megújulókra való áttérés (pl. napenergia, szélenergia), a takarékosság növelése, valamint a karbonadó kivetése révén, ami elég nagy a fosszilis tüzelőanyagok használatának visszaszorításához.
2. Rövidéletű ÜHG-k. A metán, a korom, a freonok és más rövidéletű ÜHG-k kibocsátásának gyors csökkentése életbevágó. Ez képes drasztikusan lecsökkenteni a rövidtávú melegedést, ami egyébként nehéz volna. Konkrétan a szemétlerakók és az energiaszektor metánkibocsátásának csökkentése (metán), a fejlett tűzhelyek terjesztése (korom), valamint jobb hűtőgáz-kezelés révén (freonok).
3. Természet. Vissza kell állítani, és meg kell védeni a természetes ökoszisztémákat (pl. erdők, mangrove-erdők, lápok, rétek), hogy megköthessék a szén-dioxidot. A trópusi és a sarkköri erdők pusztítása különösen káros a klímára. A stratégiai erdei karbonraktárak védettségének növelésének prioritást kell élveznie. Az ökoszisztéma-szolgáltatások fizetőssé tételére vonatkozó programok igazságos módja lehet a természetes ökoszisztémák védelmének.
4. Élelmiszer. A növényalapú táplálkozásra való áttérés (főleg a marhahús elhagyása) jelentősen csökkentené a metán-, és egyéb ÜHG-kibocsátást. Emellett mezőgazdasági területeket szabadítana fel potenciális újraerdősítésre (lásd: Természet lépés). A szántást is célszerű minimalizálni a talaj karbonmegkötőképességének növelése érdekében. Az állattartás támogatását csökkenteni kell, a környezetebarát húspótlók fejlesztésének támogatását pedig növelni. Az élelmiszerhulladék csökkentése is fontos, mivel az étel jelentős része kárba vész.
5 Gazdaság. Át kell térnünk egy karbonsemleges gazdaságra, ami figyelembe veszi a bioszférától való függőségünket. Az ökoszisztémák profitért történő kiaknázását meg kell állítani a hosszútávú fenntarthatóság érdekében. Ehhez az ökológiai közgazdaságtanra való áttérésre van szükség. Addig is hasznos lehet a fosszilis tüzelőanyagok állami támogatásának csökkentése, valamint a beléjük történt befektetések átcsoportosítása (divestment).
6. Népesség. A világnépesség naponta több, mint 200 000-rel nő, amit stabilizálni kell, majd fokozatosan le kell csökkenteni, a lányok és nők oktatásának támogatása és az önkéntes és ingyenes családtervezési szolgáltatások elérhetővé tétele révén. (Emberi jogi megközelítés.)
Egymásra épülés és szinergia
Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a felsorolt 6 terület klímaváltozás ellen szükséges lépései a következők:
-
-
-
- Népesség
- Élelmiszer
- Természet
- Gazdaság
- Energia
- Rövidéletű ÜHG-k
az alábbiak miatt.
Ezek a lépések egymás hatását erősítik, és együtt egy fenntartható jövőt tesznek lehetővé. A klímavédelem mellett számos egyéb előnyük van. Például az emberi népesség stabilizálása elősegíti a klímaadaptációs képességet akár még a terméshozamok csökkenése esetén is. Hasonlóan a növényben gazdag táplálkozásnak egészségügyi előnyei is lehetnek.
Sőt, a föntebbi lépések az itt ismertetett sorrendben igazából egymásra épülnek. Más szóval, egy adott lépés megtétele nélkül az utána következőkkel kapcsolatos erőfeszítések szélmalomharcnak bizonyulnának, a kitűzött célok pedig elérhetetlenné válnának.
Kihívások, nehézségek
A második lépés kapcsán azt látjuk, hogy a fejlődő országokban épp, hogy nő a húsfogyasztás. A negyedik lépés esetén felmerülhet az aggodalom, hogy a mindenkori gazdasági és politikai hatalomnak nem áll érdekében megváltoztatni az őket jól szolgáló rendszereket.
Az ötödik kapcsán pedig nem szabad megfeledkezni arról, hogy a megújuló energiaforrások jellemzően csak áramtermelésre alkalmasok, ami az összenergia-fogyasztás 15%-át teszi ki. Valamint a nettó energiáról sem, amit figyelembe véve kiderül, hogy a megújulók tárolókapacitásokkal együtt mostani állapotában alkalmatlanok arra, hogy egy modern civilizációt üzemeltessenek, illetve még nem gazdaságosak. A karbonadó bevezetése valószínűleg hatásos, de gazdasági téren ugyanazt az eredményt éri el, vagyis megdrágulna az energia, és így az élet.
Két út áll előttünk
A civilizációnk vagy a felismerhetetlenségig megváltozik a fenntarthatóság elérése érdekében, vagy összeomlik. Akárhogyis, néhány évtizeden belül ez a civilizáció, ahogy ismerjük, már nem lesz. Hatalmas változásokra kell tehát felkészülnünk.
Aki bízik benne, hogy az ENSZ eléri, hogy a fenntarthatóság elérése érdekében a gazdasági és politikai vezetők feladják anyagi és hatalmi törekvéseiket, az átlagemberek pedig elfogadják, hogy egyszerűbb életet kell élniük, az kezdje magával a változást. Számolja ki a saját ökolábnyomát, és a kalkulátorral való kísérletezés során találja meg azt az életstílust, amivel 1,6 alá tudja szorítani a fejenkénti ökolábnyomát. (Sőt, inkább 1,0 alá, mert az ökolábnyom-számítás saját bevallásuk alapján is túl optimista.)
Akinek ez nem megy, vagy szkepszissel viszonyul az egészhez , annak érdemes fölkészülnie a civilizációs összeomlásra (pl. nagy kert, túlélési praktikák, közösségek szervezése, nonprofit közösségi vállalkozások, teljes fedezetű helyi pénz, stb.).
2020 decemberében az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres azt kérte, hogy minden nemzet hirdesse ki a „klímavészhelyzetet”. Ezért arra utasítom Magyarország kormányát, hogy hirdessen ki “klímaveszélyhelyzetet” úgy, hogy a parlament azt elfogadja az éghajlatváltozás mérséklésének jelentős finanszírozásával együtt, és minden elé helyezi.
Egy évvel ezelőtt aggódtunk az éghajlatváltozás mérséklésében elért haladás miatt. Most már riasztunk, mert a megfelelő előrelépés nem sikerült. A magyar kormány a “klímavészhelyzet” bevezetésére vonatkozó javaslatot 2020-ban eltemette, helyette akciótervet tett le az asztalra és gazdasági növekedést ígér.
Vannak azonban reménykeltő események. A fiatalok több mint 3500 helyen folytatták a globális éghajlati sztrájkokat, sürgős cselekvésre szólítva fel a kormányokat. A Black Lives Matter mozgalom mély társadalmi igazságtalanságot és egyenlőtlenséget hozott a társadalmi és a gazdasági rendszereink felszínére. A hat terület mindegyikében gyors előrehaladás érhető el, ha mostantól fogva figyelembe vesszük a prioritásokat, és az éghajlati igazságosság összefüggéseinek figyelembevételével kerülnek kialakításra, mivel a klímaváltozás mélyen erkölcsi kérdés is. De ez csak akkor lehetséges, ha azok, akik a legnagyobb éghajlati kockázatokkal szembesülnek, segítenek a válaszok kialakításában, beleértve az őslakosokat, a nőket, a fiatalokat, a színes bőrűeket és az alacsony jövedelműeket. Az agresszív átalakító változás, ha holisztikusan és méltányosan van kialakítva, felgyorsítja a széles alapú helyreállító intézkedéseket és elkerüli a legsúlyosabb klímavészhelyzetet. Társadalmunk fennmaradása, amint tudjuk, ettől a példátlan változástól függ.
Rampasek, László A.
Forrás: William J. Ripple, Christopher Wolf, Thomas M. Newsome, Phoebe Barnard, William R. Moomaw 2021. január 6-án
