A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) és az ESG (Environmental, Social, Governance) szorosan összefügg egymással.

A CSRD az EU szabályozása, amely arra kötelezi a nagyobb vállalatokat, hogy átlátható és részletes jelentéseket készítsenek a fenntarthatósági teljesítményükről, ami lényegében az ESG-kritériumok szerinti beszámolást jelenti.

Ez nemcsak az ESG-adatok hitelességét növeli, hanem az is cél, hogy a befektetők és egyéb érintettek könnyebben összehasonlíthassák a vállalatokat. Tehát a CSRD egy olyan keretrendszer, amely az ESG gyakorlati alkalmazását támogatja, és kötelezővé teszi, hogy az ESG-témák ne maradjanak felszínes ígéretek szintjén.

A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) és az ESG (Environmental, Social, Governance) kapcsolatában az a kulcs, hogy a CSRD kötelezővé teszi a fenntarthatósági jelentéseket, melyek az ESG kritériumrendszer alapjaira épülnek.

A Vállalati Fenntarthatósági Jelentésről szóló Irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) hivatalos szövege elérhető az Európai Unió jogi adatbázisában, az EUR-Lex rendszerben. Az irányelv teljes szövege magyar nyelven az alábbi linken található:

EUR-Lex: 2022/2464 irányelv

Ez az irányelv módosítja többek között a 2013/34/EU irányelvet, és célja, hogy javítsa a vállalatok fenntarthatósági jelentéseinek minőségét és összehasonlíthatóságát az Európai Unióban.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy:

• Adatgyűjtés: A vállalatoknak pontos és megbízható adatokat kell gyűjteniük az ESG-teljesítményükhöz, beleértve a környezeti hatásokat, szociális projekteket és irányítási mechanizmusokat.
• Szabványosított jelentés: A CSRD előírja, hogy a jelentéseket az ESRS (European Sustainability Reporting Standards) szerint készítsék el.
• Auditálás: Az ESG-adatok hitelességét harmadik féllel ellenőriztetni kell, ami növeli a transzparenciát és a megbízhatóságot.
• Döntéshozatali szempontok: Az ESG teljesítményről szóló jelentések segítik a befektetőket, hogy fenntartható vállalatokba fektessenek.

A CSRD bevezetése a gyakorlatban

A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) célja, hogy a vállalatok fenntarthatósági teljesítményéről részletes és megbízható információkat biztosítsanak a befektetők, szabályozók és egyéb érintettek számára. A gyakorlatban a CSRD a következő elemek révén valósul meg:

1. Kötelező jelentéstételi követelmények:
   • Az érintett vállalatoknak éves fenntarthatósági jelentést kell készíteniük, amely tartalmazza az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) szempontok szerinti teljesítményt.
   • A jelentéseknek összehasonlíthatónak, auditálhatónak és szabványosított formátumban kell elkészülniük.
2. Érintett vállalatok köre:
   • A CSRD jelentősen kiterjeszti az érintett vállalatok körét, beleértve a nagyvállalatokat és bizonyos közepes méretű cégeket is.
   • Az uniós székhelyű cégeken kívül azok a nemzetközi vállalatok is érintettek, amelyek az EU-ban működnek és meghatározott bevételi küszöböt elérnek.
3. Kapcsolódás az ESRS-hez:
   • Az ESRS-ek (European Sustainability Reporting Standards) biztosítják azt a keretet és szabványt, amely alapján a CSRD követelményei teljesíthetők. Ezek konkrét adatpontokat, indikátorokat és jelentéstételi formátumokat határoznak meg, amelyek részletes iránymutatást nyújtanak.Az Európai Fenntarthatóság Jelentési Standardok (ESRS) letölthetők az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) hivatalos weboldaláról. Az EFRAG felelős ezen standardok kidolgozásáért és közzétételéért. A legfrissebb ESRS dokumentumok eléréséhez látogass el az alábbi oldalra:EFRAG – First Set of draft ESRSEzen az oldalon megtalálható az első készlet tervezetei, amelyek letölthetők és áttekinthetők. Továbbá, az Európai Bizottság hivatalos oldalán is elérhetők információk és dokumentumok a standardokkal kapcsolatban:European sustainability reporting standards – first set
4. Digitális jelentéstétel:
   • Az új követelmények értelmében a vállalatoknak digitális formában kell benyújtaniuk jelentéseiket, például az ESEF (European Single Electronic Format) szabvány szerint, amely támogatja a könnyebb adatelemzést és transzparenciát.
     Az Európai Egységes Elektronikus Formátum (ESEF) szabvány elérhető az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) hivatalos weboldalán. Az ESEF Reporting Manual, amely részletes útmutatást nyújt az ESEF alkalmazásához, letölthető az alábbi linken:ESEF Reporting ManualTovábbi információkért és a legfrissebb frissítésekért látogass el az ESMA ESEF-hez kapcsolódó oldalára:ESMA – European Single Electronic Format (ESEF)

     Ezeken a forrásokon keresztül hozzáférhetsz a szükséges dokumentumokhoz és útmutatókhoz az ESEF szabvány alkalmazásához.

Az ESRS szerepe és megvalósítása

Az ESRS-ek az EU fenntarthatósági jelentéstételi szabványai, amelyek keretet biztosítanak a vállalatok fenntarthatósági adatszolgáltatásához. Gyakorlatban az ESRS megvalósítása a következő lépéseket foglalja magában:

1. Adatgyűjtés és elemzés:
   • A vállalatoknak fel kell mérniük a működésükhöz kapcsolódó legfontosabb ESG szempontokat, és biztosítaniuk kell a releváns adatok pontos gyűjtését.
   • Például környezeti szempontból a karbonlábnyom, energiafelhasználás, vízfogyasztás és hulladékgazdálkodás adatai kiemelt jelentőségűek.
2. Materialitási elemzés:
   • Az ESRS előírja, hogy a jelentéseknek azokra a témákra kell koncentrálniuk, amelyek a leginkább relevánsak az érintettek és a vállalat működése szempontjából (ún. kettős materialitás megközelítés: pénzügyi és fenntarthatósági hatások).
3. Belső folyamatok kiépítése:
   • A vállalatoknak fel kell állítaniuk olyan belső rendszereket és folyamatokat, amelyek lehetővé teszik az adatok folyamatos nyomon követését és jelentéstételét.
   • Ez magában foglalhatja új szoftverek, adatelemző rendszerek és belső ellenőrzési mechanizmusok bevezetését.
4. Külső auditálás:
   • Az ESRS megköveteli a fenntarthatósági jelentések hitelességének biztosítását, így azok külső ellenőrzésére is szükség van.
   • Az auditált jelentések hitelesebb képet nyújtanak a vállalat fenntarthatósági teljesítményéről.
5. Képzés és szemléletformálás:
   • A vállalaton belüli érintettek – vezetők, dolgozók – képzése kulcsfontosságú annak érdekében, hogy értsék a szabályozás követelményeit és a fenntarthatósági szempontok fontosságát.
   • Emellett érdemes a beszállítói lánc tagjait is bevonni, hiszen az ESG-teljesítményük hatással lehet a jelentések eredményére.

Példa a gyakorlatban

Tegyük fel, hogy egy EU-ban működő élelmiszeripari vállalat érintett a CSRD és ESRS követelményeiben. A megvalósítás során a cég:

1. Átvilágítja teljes működését (pl. mezőgazdasági beszerzések, gyártás, szállítás) az ESG szempontok alapján.
2. Kiépít egy energiahatékonysági projektet, amely csökkenti a karbonlábnyomát.
3. Az ESRS előírásainak megfelelően jelentést készít az évi vízfelhasználásról, hulladékkezelésről, és munkavállalói jólétről.
4. A jelentést digitális formában nyújtja be, amelyet egy független auditor hitelesít.

Kihívások és lehetőségek

• Kihívások: Az új szabályozások jelentős adminisztratív és pénzügyi terhet róhatnak a vállalatokra, különösen a kisebb cégekre. Az adatgyűjtési és jelentéstételi folyamat kiépítése időigényes lehet.
• Lehetőségek: A CSRD és ESRS révén a vállalatok nemcsak megfelelnek a szabályozási követelményeknek, hanem javíthatják piaci pozíciójukat és fenntarthatósági hírnevüket.