„Az egyetlen módja a közvetlen felelősségvállalásnak a kibocsátásainkért, ha lehetővé tesszük, hogy valahol máshol a világban azzal megegyező mennyiségű káros anyag ne kerüljön a légtérbe. Röviden, ellentételezzük azt.” Martin Wright, (Guardian Sustainable Business)

A karbonsemlegesség a fenntarthatóság megkerülhetetlen eleme, nem pedig jótétemény. Rampasek László

Legyen karbonsemleges!

Ausztrália 2020-ra tervezi carbon-neutralizálni magát

Koncentráló Nap Termálok (CST) és szélerőművek új, nagyszabású telepítésével, illetve a tömegközlekedés elektromosításával Ausztrália 2020-ra carbon neutralizálni kívánja magát, nullára csökkentve ez által a nem megújuló erőforrások (szén, gáz és olaj) használatát.

„Éppen most kaptam egy említésre méltó dokumentumot, ami valóban teljesen ingyen elérhető a világhálón: Ausztrália Állami Energia Terve a Zéró Carbonizálásról”. http://media.bze.org.au/preview-exec-sum-100520.pdf

Ausztrália - OuroOffset Ltd.Ahogy arra a cím is utal, a terv azt írja le, hogy Ausztrália hogyan tudná működtetni magát, beleértve a tömegközlekedést is, nem megújuló energiaforrások használata nélkül. Az elektromosság generálásnak alapját koncentráló nap termálok (CST) tennék ki 60%-ban, a folyamatos energiaellátás biztosításához pedig olvadt só tárolókat használnának. A maradék 40%-ot pedig szélerőművekkel szeretnék biztosítani, mindehhez a vésztartalékként kisebb elemszámban biomasszát és vízerőművet vennének igénybe.

A teljes mértékben elektromosított tömegközlekedéshez elektromos vonatokat és járműveket használnának fel, mellyel Ausztrália teljes energiafelhasználásának 15%-át, az olaj alapú tömegközlekedést, tudnák carbon offsetálni. Valójában egy 40%-kal magasabb elektromos energiafelhasználás van tervbe véve 2020-ra, azaz évi 325 TW. A jelentés kihangsúlyozza, hogy a hatékony energia-, és az eltérő erőforrás-felhasználás kombinációjának köszönhetően, ez a növekedés az elektromos energiafelhasználásban elegendő lesz minden egyéb nem megújuló (szén, gáz, olaj) lecserélésére, beleértve a közlekedést és a távfűtést.

A bio üzemanyag kisebb mértékben kerül felhasználásra főleg vidéki térségekben, és vészszolgáltatások működtetéséhez.  Mindazonáltal, a hatékonyabb energiafelhasználásnak és az alacsony hatékonyságú belső égésű motorok leváltásával, Ausztrália teljes energiaigénye a 2007-es 3834 PetaJoulról (1065 TWh) 1643 PetaJoulra (456 TWh) esik vissza.  Jelentős energia megtakarítás is tervbe van véve még az építőszektor részéről a hőszivattyúkra és a jobb hőszigetelésű egységekre (beleértve a kereskedelmi és lakossági egységeket) történő átállással.

A kivitelezésért felelős mérnökség még fejleszteni fogja ezt a számot a maga mértékében. Ugyanakkor, a jelentés figyelembe veszi a kivitelezéshez szükséges anyagbeli erőforrásokat is.  Egészen konkrétan: beton, acél és üveg a CST-hez; beton és acél a szélerőművekhez; beton, acél és alumínium a vezetékekhez (villanyhálózaton keresztül történő energia elosztás érdekében).

Bizonyos tekintetben, a séma hasonló a Desertec projekthez, ami CST alapú állomások használatát javasolja Észak-Afrikában, Európa villamosenergia-ellátásának biztosításához. Habár, az ausztrál terv inkább egy 20 milliós nemzet teljes energiaellátásának kielégítéséről szól, ami sokkal megvalósíthatóbbnak tűnik. Egy teljes Európának, vagy egy 60 milliós, Egyesült Királyságnak megfelelő nemzet esetén nem igazán.

 

A legnehezebb, nagymértékben megoldandó probléma a nyersolajból származtatott, finomított üzemanyagot felhasználó tömegközlekedés, megújuló elektromosságra történő lecserélése, ami még Ausztrália mértékében is meglehetősen nagy kihívást jelent.

Forrás: http://scitizen.com/future-energies/australia-plans-to-be-carbon-neutral-by-2020-_a-14-3583.html

 

 

Al Gore

Izgatott voltam hogy végre részese lehetek az „Álom” témának, aztán rájöttem, hogy a „Rémálom” részleget vezetem. /Al Gore/

Leonardo DiCaprio

“… 21 év vitái és konferenciái után, most már nem lehet több mellébeszélés, kifogás, 10 éves terv. Nem hagyhatjuk, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat kitermelő vállalatok manipulálják a jövőt formáló tudományt és politikát. Rajtunk a világ szeme. Most dől el, hogy áldani vagy átkozni fognak minket a jövő nemzedékei. Önök a Föld utolsó reménye. Kérjük Önöket, hogy védjék meg a bolygónkat, különben mi is és a többi élőlény is odavész.”
(Leonardo DiCaprio felszólalása (részlet) New Yorkban a Párizsi Éghajlatváltozási Keretegyezmény aláírási ceremónia utolsó felszólalójaként)

Dambisa Moyo

Nem tudunk megoldást találni a világgazdasági növekedés kihívásaira, ha dogmatikusak, ideológiailag részrehajlók maradunk. A fenntartható, hosszú távú gazdasági növekedés megteremtéséhez, a folyamatosan jelentkező kihívások, társadalmi bajok megoldásához széles látókörűen kell gondolkodnunk a lehetséges módszerekről.

Audrey Choi

A fenntartható fejlődésnél az a jó hír, hogy nincs szükség hozzá varázsigére, nem igényel semmilyen befektetési titkot és nem csak az elitnek elérhető.

Lester Brown – Mobilizing to Save Civilization
Matt Damon narrációjával Magyar felirattal!

Megdöbbentő és egyben elgondolkoztató tények összegzésén alapuló Film. Vedd fel velünk a kapcsolatot és tudd meg, miért gondolkoznak sokan másképpen a jövővel kapcsolatban. A film megtekintését követően rajzolódni fog egy világ számodra is, mely alapján a döntéseidet másképpen fogod meghozni a jövőben.

MIDWAY – Plastic Beach


3200 km re bármelyik parttól és civilizációtól.

Új figyelmeztetés érkezett – példátlan pusztulás jöhet

Az erdő- és halállomány csökkenése, a fokozódó édesvíz-felhasználás és a klímaváltozás elleni intézkedések hiánya miatt az emberiség jelenlegi útja fönntarthatatlannak tűnik – figyelmeztetett az ENSZ. Egy másik, a témában publikált tanulmány szerint a nyugati világ felemelkedése párhuzamosan zajlott a szegény nyersanyag-exportáló országok biológiai sokféleségének hanyatlásával.

Visszafordíthatatlan változás felé tart a földi élet – állítja az ENSZ ötödik globális környezetvédelmi kitekintése (GEO/Global Environmental Outlook). Az ENSZ környezetvédelmi programja, az Unep azonnali lépéseket sürget, és arra sarkallja a döntéshozókat, hogy jelöljenek ki szigorú célokat a június 20-22-i Rio+20 csúcson. A találkozóra 20 évvel a riói Föld Csúcsot (Környezet és Fejlődés Konferenciája), és 40 évvel a legelső környezetvédelmi tematikájú ENSZ-találkozó (Stockholm) után kerül sor.

Gazdasági érdek is

Noha a jelentés szerint bizonyos kérdésekben specifikus megállapodásokkal sikerült kedvező változásokat elérni, a csúcsot megelőző tárgyalások inkább a problémákról szóltak. Az államok olyan konkrét kérdésekben nem voltak képesek dűlőre jutni, mint például a tengeri halászat szigorúbb szabályozása, vagy hogy rákényszerítsék a vállalatokat ökológiai lábnyomuk mérésére. Márpedig sürgős és döntő hatású átmenetre lenne szükség az alacsony karbonintenzitású, az erőforrásokat hatékonyan használó, munkahelyteremtő zöld gazdaság felé – idézte az Unep vezetőjét, Achim Steinert a BBC. Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik és nem változtatunk rajta, úgy a kormányok példátlan, eddig nem tapasztalt mértékű pusztulással és környezeti leépüléssel lesznek kénytelenek megküzdeni – fogalmazott. Mindez egyébként gazdasági érdek is, az Unep szerint a légszennyezés és a klímaváltozás a globális gazdaságra is plusz költségeket ró.

Az összkép tehát a több mint 700, a környezeti pusztulás és szegénység elleni küzdelem céljára megalkotott nemzetközi egyezmény dacára nem éppen szívderítő. A jelentés egyebek mellett megállapítja: a légszennyezés világszerte évente hatmillió idő előtti halálesetet okozhat; az üvegházgáz-kibocsátás jelenlegi trendje alapján pedig az évszázad végére mintegy 3 Celsius fokkal emelkedhet meg az átlagos hőmérséklet a Földön.

Az ötévente kiadott globális értékelés, a GEO 90 fontos környezetvédelmi téma területén elért haladást is értékeli. A jelentés szerint ebből mindössze négy témában – az üzemanyagok ólommentesítése, az ózonréteg pusztulásának megállítása, a tiszta vízhez való hozzáférhetőség javítása, valamint a tengeri szennyezések kutatásának terén sikerült jelentősebb előrelépést elérni. További 40 területen ugyancsak volt némi előrelépés, ezek között például az erdőirtások lassítása, vagy védett szárazföldi élőhelyek létrehozása említhető. Kis, vagy semmilyen fejlődést nem lehetett tapasztalni viszont 24 fontos kérdésben, mint például a klímaváltozás elleni küzdelemben. Egyértelműen romlott a helyzet nyolc területen, például a korallzátonyok állapota. A többi ponton a kevés rendelkezésre álló adat miatt nem volt mód egyértelmű konklúzió megállapítására.

Növekvő jólét – pusztuló természet

A Nature magazin ugyancsak a napokban tett közzé egy hasonló témájú tanulmányt, amely szerint a bioszféra gyors, valószínűleg visszafordíthatatlan változást él meg. A többnyire ausztrál tudósokból álló csapat megállapította, hogy a szárazföld felszínének több mint 40 százalékát emberi szükségletek kielégítésére használják, és miután 2050-re az emberiség várhatóan további 2 milliárd fővel bővül, az arány 50 százalék fölé emelkedhet. Az erőforrás-intenzív élelmiszerek, így például a marhahús iránti kereslet bővülése alapján ez valamikor 2025 körül következhet be; márpedig ha el akarjuk kerülni a legrosszabbat, akkor az 50 százalékos határérték alatt kellene maradnunk – fogalmazott Anthony Barnofsky (Berkeley) kutatásvezető.

A kutatás szerint az állatfajokat fenyegető tényezőkért jórészt a gazdag országok keresletét kielégítő világkereskedelem a felelős. Az ellátási láncok jobb menedzselésével, vagy például a termékek címkézésével a trend megállítható lenne, és alkalmanként az olyan eszközök is eredményre vezethetnek, mint az 1970-es években a delfinek védelme érdekében folytatott kampány, amely képes volt rávenni a nyugati fogyasztókat arra, hogy bojkottálják az ezen szempontot negligáló tonhalhalászokat. A tudósok szerint a kormányoknak kereskedelmi szankciókat kell bevezetniük az ügy érdekében, és a jelenleginél sokkal szigorúbban szabályozni a biodiverzitást veszélyeztető kereskedelmi tevékenységet. Vannak persze kedvező fejlemények is, mint például a Nestlé döntése, amellyel az élelmiszer-ipari óriás a környezetvédelmi szempontokat erőteljesebben figyelembe vevő szerződésekre törekszik partnereivel, például az őserdők garantált védelmét szabja feltételül pálmaolaj-szállítóinak.

Pusztító export

A tanulmány a veszélyeztetett állatfajok és a globális áruforgalom összefüggéseit vizsgálva arra a megállapításra jut, hogy a biodiverzitás pusztulásának egyik fő okozója a szegényebb, többnyire fejlődőnek nevezett országok felől a gazdag államok felé tartó áruforgalom. A korábbi tanulmányok már rávilágítottak arra, hogy az olyan árucikkek iránti kereslet, mint a brazil marhahús, az indonéz pálmaolaj, vagy a mexikói kávétermelés és vietnami halászat károsította a természetet. A Nature hasábjain közölt tanulmány azonban első ízben tesz kísérletet a kereskedelem biológiai sokféleségre gyakorolt globális hatásának dokumentálására. A tanulmány a maláj gumiexport, a Fülöp-szigeteki és thaiföldi halászat, a kolumbiai banán- és dohánytermesztés, vagy éppen a ghánai bányaipar hatásait is vizsgálja.

Az Egyesült Államok, Japán és Nyugat-Európa felemelkedése a tanulmány szerint párhuzamosan zajlott a fő nyersanyag-exportáló országok biológiai sokféleségének hanyatlásával. A fő természetkárosító importot folytató ország a tanulmány szerint az USA, Japán, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia; míg a vadvilág Indonéziában, Madagaszkáron, Pápua Új-Guineában, a Fülöp-szigeteken és Srí-Lankán károsodott leginkább.

Forrás: napi.hu (2012.06.10.)

EnglishHungaryRomaniaRussiaGermanKazakhstan