Mi mutatjuk az irányt… 

Facebook YouTube Google Maps E-mail
„Az egyetlen módja a közvetlen felelősségvállalásnak a kibocsátásainkért, ha lehetővé tesszük, hogy valahol máshol a világban azzal megegyező mennyiségű káros anyag ne kerüljön a légtérbe. Röviden, ellentételezzük azt.”
Martin Wright, (Guardian Sustainable Business)
A karbonsemlegesség a fenntarthatóság megkerülhetetlen eleme, nem pedig jótétemény. Rampasek László

Legyen karbonsemleges!

KarbonLábnyom

Karbonlábnyom - OurOffset - Go Green Live Green Work GreenA „karbonlábnyom” egy kifejezés, mely alatt egy személy vagy szervezet teljes – direkt és indirekt – üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátását értjük. Karbonlábnyoma van még a rendezvényeknek és a termékeknek is.
Egy cég vagy szervezet teljes lábnyoma a kibocsátási forrásainak széles köréből tevődik össze. Kezdve a direkt hatásoktól, mint például az üzemanyagok használata egészen az indirekt hatásokig, mint például az alkalmazottak munkába járása vagy az olyan kibocsátás mely a beszállítói láncban helyet foglaló egyéb szervezetektől származik. Ez utóbbi alatt azt kell érteni, hogy ha például egy cég almafeldolgozással foglalkozik, akkor a beszállítók által a telephelyre szállított alma szállításának kibocsátása is az adott céget terheli – hiszen ha az almafeldolgozó nem létezne, akkor nem is kellene almát szállítani a cég telephelyére. Amikor egy szervezet karbonlábnyomát számoljuk fontos, hogy megpróbáljuk a lehető legszélesebb körben azonosítani a kibocsátási forrásokat. Ez azért szükséges, hogy teljes képet kapjunk a szervezet kibocsátásának mértékéről.
Annak érdekében, hogy pontos lábnyomot kapjunk, fontos hogy jól felépített folyamatot kövessünk, melynek segítségével azonosíthatjuk az összes kibocsátási forrást. Ésszerű az olyan csoportosítás, amikor az alapján gyűjtjük össze a kibocsátásokat, hogy a szervezet mekkora befolyással rendelkezik felettük. Ha így teszünk három főcsoportba oszthatjuk be a kibocsátási forrásokat:

Direkt kibocsátások olyan tevékenységekből, melyeket a szervezet teljesen kontrollál

A direkt kibocsátások legáltalánosabb formája a fosszilis üzemanyagok elégetése, melyek az égetés során CO2-ot bocsátanak ki. Ilyen például a munkahelyi melegvíz előállítására felhasznált földgáz. Ezen túlmenően néhány szervezet szintén direkt módon bocsát ki másfajta ÜGH-ket. Például egy kemikáliákat előállító üzem metánt (CH4) bocsáthat ki, valamint a műtrágyahasználat dinitrogén-oxid (N2O) kibocsátást eredményez.

Az elektromos áram használatából származó kibocsátás

Általában a munkahelyek elektromos áramot használnak a világításhoz, valamint a berendezések működtetéséhez. Az elektromos áram előállítása többfajta forrásból történik, ideértve a nukleáris és a megújuló energiaforrásokat is. Magyarországon nagyjából 60% származik fosszilis tüzelőanyag elégetéséből. A szervezetnek ugyan nincs direkt befolyása erre a kibocsátásra, de az áram megvásárlásával indirekt módon felelős a kibocsátott CO2-ért.

A termékek és szolgáltatások indirekt kibocsátása

Minden egyes termék és szolgáltatás, ami egy adott szervezet által került beszerzésre, felelős az adott szervezet kibocsátásáért. Ahogy a szervezet használja a termékeket és szolgáltatásokat befolyásolja a karbonlábnyomát. Például egy cég, egy termék gyártása során indirekt módon felelős a kibocsátásért, amely a nyersanyagok előállításából és szállításából származik.
Ezek után egyértelmű, hogy egy olyan lábnyom kiszámítása, mely mind a három kibocsátási területet lefedi meglehetősen összetett feladat. Egy további nehézség a már megmért és publikált lábnyomok megértésénél, az hogy ritkán lehet őket összehasonlítani egymással, mégpedig az alábbi okok miatt:
– A számítással kapcsolatos nemzetközi szabványok növekvő számának ellenére nem minden szervezet követi ugyanazt a módszert a lábnyom számításánál, vagy a kibocsátások kategorizálásánál.
– Néhány lábnyom időszakon alapszik, mint például személy vagy szervezet esetén, amikor a lábnyomok évenként kerülnek megmérésre. Mások egység alapúak, mint például lábnyom per rendezvény vagy lábnyom per megvásárolt termék.
– A karbonlábnyom számításánál az esetek többségében figyelembe veszik az összes ÜHG kibocsátást is, és a végső összeget “tonna CO2 egyenértékben” (tCO2e) fejezik ki. Egy másik módszer, amikor a számításnál csak a CO2 kibocsátást veszik figyelembe és a végösszeg “tonna CO2” ( tCO2) -ként szerepel.

Az okok, amelyek miatt a karbonlábnyom kiszámítására szükség van, meghatározzák a legmegfelelőbb számítási módszert. Néhány esetben elegendő egyfajta alap-lábnyom számítást végezni, máskor viszont jóval bonyolultabb eljárásra van szükség.

“Privát” karbonlábnyom

A magánszemélyek karbonlábnyoma mindennapi tevékenységeikből, például otthonuk energia fogyasztásából, az éves szinten gépkocsival megtett kilométereik számából és az utazásaik során repülővel megtett távolságból egyszerűen meghatározható, de figyelemre méltó a magánszemélyek által megvásárolt élelmiszerek és egyéb használati cikkek előállításakor keletkezett ÜHG-k mértéke is.

„Privát” karbonlábnyomunk odafigyeléssel és egyszerű, a mindennapi életvitellel kapcsolatos változtatásokkal jelentősen csökkenthető.

“Business” karbonlábnyom

Az üzleti vállalkozások teljes karbonlábnyomának kiszámítása összetettebb a magánszemélyekénél, mivel károsanyag-kibocsátásuk szempontjából több tényezőt kell figyelembe venni. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk egy adott vállalkozásra vagy üzleti tevékenységre vonatkozóan, célszerű az előforduló kibocsátási forrásokat a lehető legszélesebb körben azonosítani, és például az alapján csoportosítani azokat, hogy az adott kibocsátási forrás felett rendelkezünk-e közvetlen befolyással vagy sem. E módszer mentén megkülönböztetünk direkt és indirekt kibocsátási forrásokat.

Direkt kibocsátási források azok a károsanyag-kibocsátással járó tevékenységek, melyeket az adott vállalkozás saját hatáskörén belül szabályozhat. Ilyen például az iroda vagy a gyártósor gázfogyasztása.

Indirekt kibocsátási források a vállalkozás hatáskörén kívül álló, károsanyag-kibocsátással járó folyamatok, például a cég által beszerzett és használt alapanyagok előállításakor vagy az elektromos áram használatából származó kibocsátás.

Karbonlábnyomuk összetételének és méretének ismeretében a vállalkozások eldönthetik, hogy

– kibocsátásukat karbontakarékos folyamatok és szabályozások bevezetésével csökkentik,
– kibocsátásuk ellentételezésére karbonkreditet vásárolnak,
– vagy a kettő kombinációját alkalmazzák.

Ez utóbbi ajánlott a nemzetközi előirányzott semlegesítési folyamatokban, mert a saját kibocsátás csökkentésekkel összeadott CO2 mennyiségek is hatalmas előrelépést jelentenek, illetve az így átgondolt vállalkozások megtalálhatják a pazarlások forrásait is.

Napjainkban egyre nő azon üzleti vállalkozások száma, amelyek tudatosan törekednek a környezettudatos működésre. Ez nemcsak a vállalat társadalmi felelősségvállalásának szempontjából fontos, hanem egyúttal hatékony marketing eszközt is jelenthet a konkurenciával szemben.

Miért számoljuk ki a karbonlábnyomunkat?

Általában két fő ok van:
– Figyelni akarunk a karbonlábnyomunkra, és időről időre csökkenteni akarjuk azt.
– Pontosan szeretnénk kommunikálni a karbonlábnyomunkat az érintett feleinknek.

A karbonlábnyom számolása a későbbi csökkentésének érdekében
Egy szervezet karbonlábnyomának kiszámítása hasznos eszköz lehet a már meglévő energia és környezeti intézkedések kiegészítéséhez, vagy akár az egységesítéséhez is.
Ha a számításnál a csökkentési szándék a fő ok, akkor általában elegendő azonosítani a legfőbb kibocsátó forrásokat és számszerűsíteni a kibocsátást. Ez a folyamat egyértelmű és aránylag gyors. A legfőbb kibocsátó források általában a gáz és elektromosság felhasználás és a ki- illetve beszállítás.
A kibocsátások számszerűsítése után a csökkentésre irányuló lehetőségeket tudunk megfogalmazni és fontossági sorrendbe állítani. Azokra a területekre kell a hangsúlyt helyezni, ahol a legnagyobb megtakarítás érhető el.

Karbonlábnyom számítás a pontos kommunikálás érdekében
Mostanában egyre több és több szervezet számolja ki részletesen a karbonlábnyomát, hogy később nyilvánosságra hozzák azzal a céllal, hogy:
– CSR vagy marketing célokra használják fel.
– megfeleljenek az érdekelt feleik igényének.
– azonosítsák azt a kibocsátást, melyet semlegesíteniük kell, hogy “karbonsemlegesek” legyenek.

Ezen célok miatt egy bonyolultabb számítás szükséges, mely az összes olyan kibocsátást figyelembe veszi, amely az adott szervezet működéséből származik. Az ilyen számítást érdemes egy független külső fél által tanúsíttatni. A tanúsítás biztosítja, hogy a számítási módszert megfelelően használták és, hogy az eredmények a valóságnak megfelelőek.

Karbonlábnyom - OurOffsetAz emberiség karbonlábnyoma 54 százaléka az emberiség teljes ökológiai lábnyomának és a leggyorsabban növekvő komponens. Az emberiség karbonlábnyoma 11-szeresére növekedett 1961 óta. Ennek a komponensnek a csökkentése az emberiség legfontosabb lépése amit tehet annak érdekében, hogy elkerülje a túllövést és élhető bolygót hozzon létre. Át kell lépni a mennyiségi civilizációból egy minőségi civilizációba! Ez már csak paradigmaváltással lehetséges.

Home KarbonLábnyom
        OurOffset
© Copyright OurOffset.com 2012 - 2017 Minden Jog Fenntartva.
Jogi nyilatkozat | Impresszum | Admin
EnglishHungaryRomaniaRussiaGermanKazakhstan
error: Védett tartalom !