A globális felmelegedés a Föld légkörében és az óceánokban bekövetkező átlaghőmérséklet növekedést jelenti. A legtöbb hőmérséklet emelkedést a 20. század közepén az üvegházhatású gázok növekvő kibocsátása okozta, olyan tevékenységek hatására, mint a fosszilis tüzelőanyagok égetése és az erdőírtás.
A Föld felszíne sokkal gyorsabban melegszik, mint bármikor az elmúlt évszázadokban. Nem fér kétség hozzá, hogy ezért az emberi tevékenység a felelős.
A globális felszíni hőmérséklet tovább nő a 21. században. Ez hőmérséklet növekedés a tengerszint emelkedéséhez, a csapadék mennyiségének és térbeli eloszlásának változásához, valamint a szubtrópusi sivatagok terjeszkedéséhez vezet. A felmelegedés a sarkvidéken a legerősebb, ahol gleccserek olvadását okozza.
Számíthatunk még szélsőségesebb időjárási viszonyok kialakulására, további fajok kipusztulására, a mezőgazdaság termelőképességének változására. A felmelegedés és annak hatásai régiónként változnak a világon. Sok vita folyik a globális felmelegedésről és arról, hogy milyen válaszlépéseket kell tenni. A globális felmelegedéssel kapcsolatos alapvető következtetéseket azonban több mint 40 tudományos társaság és akadémia is támogatja, beleértve a nemzeti tudományos akadémiákat a jelentős ipari országokban A legtöbb nezmet által aláírt Kiotói Jegyzőkönyvben az országok vállalták, hogy üvegházgáz-kibocsátásaikat csökkentik.
Egyre növekedő érdeklődést tanúsítanak a kormányok a megújuló energiatartalékok, az üvegházgázok csökkentését és a globális felmelegedés megfékezésének programjai iránt. Az óceán és szél és a napenergia felhasználása széles körben ajánlott energia szükségleteink jelentős százalékának betöltésére.
